Felvidék

A Palóc Társaság elsődleges feladatának tartja, hogy megismertesse és megszerettesse a fiatalokkal az ősi magyar kulturális értékeket. Ez a most meghirdetésre kerülő rovásírásverseny és műveltségi találkozó célja is: megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal ősi magyar kulturális örökségünket, a magyar rovásírást s általa elmélyíteni a fiatalokban a magyarsághoz való tartozás erős tudatát.

A felvidéki és az anyaországi rovásíró gyermekek immár harmadik alkalommal táboroztak a Börzsönyben. Harmincöt tanuló élményekben gazdag négy napot tölthetett el Kismaroson. A rovásírás rejtelmeinek elsajátítása mellett igaz barátságok szövődtek, melyet a két ország gyermekeinek őszinte magyarságtudata erősített.

Egyre több Magyarországi és Székelyföldi település vendégváró és üdvözlő tábláin jelentek meg az ősi rovásírással feltüntetett mondatok. Ez az egyediségünk és az összetartozásunk jele. Én személy szerint is nagyon barátságos gesztusnak tartom.

A T(e) Ü(gyed) Kör Polgári Társulás és a Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaság szervezésében egész napos programmal emlékeznek meg Révkomáromban a Trianoni tragédia 90. évfordulójáról. Minden érdeklődőt szeretettel várnak június 4-én. A résztvevők előadásokat is hallhatnak, többek között Szakács Gábor fog a rovásírásról beszélni. A nap fénypontja a Trianoni évfordulóra készített emlékmű felavatása lesz.

A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének (SZMSZSZ) érsekújvári, párkányi és nyitrai régióbeli tagjai is csatlakozhatnának a hazafiassági törvény ellen tiltakozókhoz, más magyar és szlovák tanintézményekkel együtt – hangzott el a SZMSZSZ Érsekújvári és Nyitrai Területi Tanácsának értekezletén.

Legutóbbi számunkban beszámoltunk a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség által Beregszászban elsőként megszervezett székely-magyar rovásíróversenyről. A zsűri egyik szakavatott tagja Zselicky Zoltán filozófiatörténész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára volt, aki a rovásírást rendszeresen használja, a régi magyar írásbeliség igazi szakértője. A tanár urat a múlt héten, az esküvője előtti napon kérdeztük az ősi székely-magyar rovásírásról. Ezúton is sok boldogságot kívánunk neki!

Valamikor a nyár folyamán az udvardi néptánccsoport fellépett egy köbölkúti rendezvény keretén belül, ahol volt szerencséjük megismerkedni a tardoskeddi fafaragókkal, néphagyomány – őrzőkkel. Akkor történt, hogy a rovásíró néptáncos diákjaim felhívták a figyelmemet arra, hogy az egyik faragott alkotáson ugyan rovásírás látható, de a rajta olvasható szöveg hibás.

Január elsejével megnyílt Párkányban a Schédl Lajos munkásságát bemutató emlékkiállítás, hol rengeteg érdekes rovásanyagot is láthat az érdeklődő. Salgó Gabriellát, a bemutató megteremtőjét, felvidéki tanítónőt, cserkészvezetőt kérdezem.

Mint arról már beszámoltunk, január elsejével megnyílt Párkányban a Schédl Lajos munkásságát bemutató emlékkiállítás, hol rengeteg érdekes rovásanyagot is láthat az érdeklődő. Salgó Gabriellával, a bemutató megteremtőjével beszélgettünk arról, ki is volt Schédl Lajos és hogyan is jött létre a felvidéki kiállítás.

Schédl Lajos térkép- és könyvgyűjteményéből, valamint saját kezűleg faragott rovásbotocskáiból összeállított emlékkiállítás nyílt január első napján a felvidéki Párkányban. A páratlan rovásanyagot felsorakoztató bemutató a Fénysugár Fejlesztő Központban tekinthető meg minden hétköznap 9-től 15 óráig.