rovásírás története

Október 19-én, kedden a Szkeptikus Társaság ülésén Sándor Klára adott elő a székely rovásírásról. A helyszínen járt a Rénhírek és a Nyest közös tudósítója.

A magyar írásbeliség története címmel indult sorozat a Magyar Televízióban, melynek első részében a rovásírásról és a korai latin írásos emlékekről volt szó. Az érdekes és hiánypótló összeállításban több rováslelet is látható.

A legújabb Karpatia újságban többek között interjút olvashatnak Usztics Mátyással és Csabai Jánossal, de a témák között szerepel a rovásírás, a tanyasi áruk boltja, a hunok és még sok érdekesség. Keresse az újságárusoknál!

Összefoglaló írás a rovásírás múltjáról, bizonyító erejéről, a finnugor elmélet cáfolásáról a Magyar Táltos honlapról. "Ha a rovásírás széles körben ismertté válna, nem lennének fenntarthatóak az alábbi történelmi hazugságok."

Michelangelo Naddeo itáliai kutató vallja, hogy Európa első kultúrateremtő nemzete már a neolitikumban megjelent, a Kárpát-medence őslakos népe, a magyarság volt.

Mik is azok a bogárjelek? Hogyan használjuk őket, és mit jelentenek? Milyen érdekességek és rejtélyek övezik ezeket a jeleket? Az alábbi összeállításban minderre választ kaphatnak kedves olvasóink. A jövőben pedig használni is fogjuk a bogárjeleket honlapunkon - néhány rovásírással átírt cikkünk esetében.

A székely rovásírás eredete a mai napig homályba vész. Hagyományosan a régi türk írásrendszerrel rokonítják, ám az igazolt írásos emlékek csak 800 évvel ennek kialakulása után kezdtek gyakorivá válni. Nem zárható ki a székely rovásírás 15-16. századi teljes újjászületése sem.

Az elfogadott tudományos álláspont a székely rovásírást a régi török rovásírással rokonítja. Ennél korábbi leletekkel és írásrendszerekkel még bizonytalanabb a kapcsolata. A türk rokonítás elméletének komoly földrajzi, történelmi és nyelvészeti okai vannak, de a formai és időbeli eltérések túl nagyok ahhoz, hogy az elmélet minden kétséget kizáróan meggyőző legyen.

A székely-hun-magyar rovásírásról eddig megjelent könyvek jobbára a rovásírás eredetét, tárgyi emlékeit és szabályszerűségeit tárgyalták. Dittler Ferenc könyve azonban ősi örökségünk mai, művészi szintű életre keltésével foglalkozik.